Bosch GI 256-161 User Manual

FÖLDTANI KÖZLÖNY.HAYI FOLYÓIRATKIADJAA MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT.EGYSZERSMINDA M. KIK FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE.SZERKESZTIDr. PÁL

XBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.406, (458) Mayer Eyrnar K. 375 — Melczer G. 9, 27, 65, 80, 200, (111, 112, 129) — Melville 406, 407, (458

TÁRSULATI ÜGYEK.77rozatos munkáiban feldolgozott, annyival fontosabbak, minthogy a legelső ilynemű leletek hazánkban. Kisebb munkákat írt

78TÁRSULATI ÜGYEK.föl a természetben, a mely mind elméleti, mind gyakorlati tekintetben fontos; az utóbbit pedig azon a réven, hogy haz

TÁRSULATI ÜGYEK.79kaja bárhol is megjelenik, köteles a czímlapjára kinyomatni, hogy ezt a magyarhoni Földtani Társulat megbízása következtébe

80A TÁRSULAT TISZTVISELŐI.mányi Társulattól koszorúzott pályamunkát, külön, maga is kiadhatja. — 3. A pályamű idegen kézzel, tisztán

A mh. Földt. Társ. földrengési observatoriuma. (Erdbebenwarte der ung. Geol. Gesellschaft.)Előadó (Referent): Dr. S c h a fa r z ik F er e

82TAGOK NÉVSORA.Stäche Guido, cs. és kir. udv. tanácsos és a cs. k. geologiai intézet igazgatója* Wien 1872.Suess Ede, a bécsi tudo

TAGOK NÉVSORA.83Kalecsinszky Sándor, a m. kir. Földtani Intézet fővegyésze, a M. T. Akadémia lev. tagja, Budapest (1882) 1902.Kauffman

84TAGOK NÉVSORA.Gáspár János, kir. fővegyész 1901.Gesell Sándor, m. kir. főbányatanácsos, bányafőgeologus, az osztr. cs. vaskorona- rend II

TAGOK NÉVSORA.85125 Pitter Tivadar, m. kir. térképész 1905.Pollák Lipót, gyáros 1905.Posewitz Tivadar dr., m. kir. osztálygeologus 187

8 6TAGOK NÉVSORA.iT« Botbár Samu dr., városi orvos, Beszterczebánya 1885.Böckh Hugó dr., kir. bányatanácsos, bány. föisk. tanár, Selme

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.XI8, 23, 128, 42 (111, 125, 131, 146) — Trefort A. 11515, (214) — Treitz P. 204, 301, 305, 419, 431, (368,

TAGOK NÉVSORA.87Nuricsán József, in. k. gazd. akad. tanár, Magyaróvár 1891.Oelberg Gusztáv lovag, m. kir. bányakapitány, Zalatna 1867.

8S TAGOK NÉVSORA.c) A rendes tagok jogaival biró intézetek és egyesületek.265 M. kir. állami főreáliskola, Arad 1880.Drenkovai kőszénbányaműve

A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI.Kallus Antal, bányafőinspektor, Brüx 1904.Karczag István, bérlő, Wien 1902.Katzer Friedrich dr., bo

90A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI.Ausztria.17. W ’ient Allgemeine Oesterreichisclie Chemiker und Techniker-Zeitung.IS. « K. k. Geogra

A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI.91Sváj ez.49. Winterthur, Naturwissenschaftliche Gesellschaft.Oroszország.50. Kiew, Gesellschaft der Na

92A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI.Mexico.73. Mexico, Sociedad Cientifica «Antonio Alzate».74. Toluca, Servicio Meteorologico del Est

A FÖLDTANI TÁRSULAT CSiíREVISZONYOSAI.110. Frankfurt a, AJ., Senckenhergische Naturforschende Gesellschaft.111. Frankfurt a / O Naturwissens

94 KÖNYVJEGYZÉK.100. Stockholm, Bureau géologique de Suéde.161. Straßburg, Commission für die geologische Landesuntersuchung von Elsaß-Lo

KÖNYVJEGYZEK.95Budapest. Uránia. VI. évf. 1—11. [1905].— Bányászati és Kohászati Lapok. XXXVIII. évf. I. k. 1—12; II. k. 13—24.[1905].

06KÖNYVJEGYZÉK.Xovo-Alexandria. Mémoires de linst, agronom. et forest, a Nowo-Alexandria.Vol. XVII, livr. 1—3. [1905]. Jegyzőkönyvek és ha

XIIBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.Fegyvernek 420, 4*21, (473, 474) — Felménes 263, (330) — Felsőgalla 71 — Felső- orbó 434 — Fokszabadi 295,

KÖNYVJEGYZÉK.í)7Wien. Verliandl. d. k. k. geol. R.-Anst. 1904, No. 16—18 ; 1905, No. 1—15. [1905].— Annalen d. k. k. Naturhist. Hofmuseums.

98ALAPÍTVÁNYOK.Modena. A gam en n o n e G .: La determinazione dei bradisismi ncir interno dei continenti per mezzo della fotográfia. [19

ALAPÍTVÁNYOK.991883. ( I ) Okányi Szlávy József, Budapesten -... készpénzben— és 1885. A pesti hazai első Takarékpénztár-Egyesület «—

100ALAPÍTVÁNYOK.1890. Királdi Herz Zsigmond, Budapesten^. készpénzben200 kor.1897. Déchy Mór, Budapesten _ ... ... „ _ _N200a1900.

VÁLTOZÁS A MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSÉBEN.101lések eszközlésére szorítkozzék, őszinte örömmel üdvözli, hogy a földrengési kuta

1!>()5. 0. sz.A mh. Földt. Társ. Földrengési Observatoriumának jelentése a november és deczember hónapokban észlelt földrengésekről.[A

SUPPLEMENTZUMFÖLDTANI KÖZLÖNYXXXVI. BAND. JANUAR-MÄRZ 1906. 1-3. HEFT.DAS MARINE KARBON IN UNGARN.Von Dr. F ritz F recho. Professor d.

104D' FRITZ FRECHDen Herren Professoren Dr. Fb. Schafarzik und Dr. Ant. Koch in Budapest, Dr. Y. U h lig (Wien), Dr. L. v. Ló

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.zubringen. Die mir übersandten Stücke sahen anfangs wenig einladend aus. Doch gelang es nach sorgfältiger

lőr,I>' FRITZ FRECHOrthothetes.Orthothetes cfr. crenistria, P h ill. sp. ?Taf. VI, Fig. 3a.Die Schnabelgegend einer flachen Stie

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.xni509 — Rátót 71 — Rézbánya 20N — Robogány 296, (367) — Rossia 280, 287, (356) — Rothwaltersdorf 7, 14, Ki

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.107B e e c h e r hat schon vor anderthalb Jahrzenten den Nachweis erbracht, daß die «Poren» der Favosit

108 Dl FRITZ FRECHdivergierenden Gattungen zu tun, deren genetißcher Zusammenhang nur aus der Vorgeschichte klar wird. Die Monticulipor

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.109angeordnetan Sprossen durch Zusammenwachsen vermitteln. (Taf. VIII, Fig. 4 b).Die vollkommene Übereinstimm

110]>' FKITZ FRECHgen die langgestreckten, hohen, durchweg getäfelten Köhren, welche große kompakte Kalkstöcke bilden.Michelinia

DAS MAIUNK KARBON IN UNGARN.111die Kelche noch kleiner und die Böden noch regelmäßiger, so daß es zweifelhaft wird, ob man dieselbe

11-2Iy FRITZ FRECHHilfe von Vergleichsstücken, die den Übergang von scharf erhaltenen Kalkschalen zu mehr oder weniger undeutlichen A

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.1131. Spirifer striatus M art. Typus.Taf. Y, Fig. 3.Genaue Beschreibung und Literatur s. oben in der Üb

114D! FRITZ FRECHUmriß. Die Zahl der Mittelrippen ist gering; die ursprünglich einfachen, meist wenig zahlreichen Rippen zeigen die

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.115kommen sind weit verbreitet; so in Asturien, Frankreich, Belgien, England, am Rhein (Ratingen), im F

116!)' FRITZ FRECHmangelhaften Erhaltung als Sp. duplicicosta bestimmen zu können. Jedenfalls ist die Unterscheidung von dem zunä

XIVUETÜRENDKS TÁRGYMUTATÓ.(1501 — Bostonit 208 — Brachiopoda mész (-Kaik) 30, (133) — (Braunkohle 153) Breccia 17í> — Bryozoa mész

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.117Während Sp. octoplicata in der Stielklappe jederseits 6 Falten besitzt, zeigt Sp. ci'istata und d

118 D; FRITZ FRECHOrthothetes.Orthothetes crenistria, P h ill. sp.Taf. VI, Fig. 3a—b.Der Abdruck der Außenseite einer schwachgewölbten

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.11«Die Bestimmung eines weiteren kleinen, zu der weit verbreiteten Art des Unter- und Oberkarbon gehörend

120 Di FRITZ FRECHtritt als die konzentrische Streifung, ist durch einige (G) sicher bestimmbare Exemplare vertreten. Besonders wichtig

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.121gende Exemplar ist das Fehlen von deutlichen Anwachsstreifen oder Schuppen. Eine vollkommen sichere Bes

12-2\y FRITZ FRECHde Kon. (Taf. VII, Fig. la), anderseits ein Exemplar von EdmuncUa rudis, M ’Coy typ. und var.* daneben gestellt (T

DAS MAKINK K Ali BON IN UNGARN.zeigt zwar keine besonders deutliche Erhaltung, stimmt aber so weit mit einem Exemplar von Rotwaltersd

IV FRITZ FRECHkleinen Schalen der Eii})hemu*a,riun besitzen, wird die Enstehung von Konvergenzformen verschiedenen Alters mit beinahe m

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.125des Karbon weit entfernt sind. Kein paläontologisch erscheint also die neuerdings wieder behauptete Zure

126jy FRITZ FRECHDie stark verbreiterte Mündung erinnert an Bucania, die sich jedoch durch eine deutliche Spiralstreifung kennzeichnet

BK'ÍU KEND KS TÁRGY MUTATÓ.XVMész 14, 15, 18, 20, 21, 34, 35, 36, 38, 39, 44, 47, 49, 392, 399 — Mészkő 44,40, 72, 73, 207,

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.127bestehenden Übereinstimmung die belgische Form höchstens als Varietät von der ungarischen abzutrennen

láSI)! FIUTZ FRECH2'rilobitae.Griffithides.G riffith id es ? cf. m in or, Woodwabd.Taf. I, Fig. 2.Yergl. Phillipsia minor, H. W oodwa

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.129Vorkommen: Das interessante Stück wurde 1901 von Herrn Chefgeologen A. Gesell bei Michaeli umweit Dobs

130I>! FUITZ FRECHíIPterocoralíia.Oyathophyllmn, M. Edw. et H. em. Frkch.Gruppe des Cyathophyllum ceratites, F re c h .(Ceratophyllum b

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.131nur durch kegelförmige Gestalt der durch Sprossung zusammenhängenden Individuen unterscheidet, steht ger

13-2 D\ FRITZ FRECHAllgem eine Gliederung des Unterkarbon.1 a) Die Oberstufe des Productus giganteus (das Yi- séen der Franzosen) ist i

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.133Die 2a nach unten begrenzenden Bildungen sind je nach lokalen Verhältnissen, nach dem Uberwiegen der ein

134D- FRITZ FRECHAlle übrigen Formen sind bisher nur in der Oberstufe des Unterkarbon, der des Pt'odactus giganteus gefunden worden

DAS MARINK. KARBON IN UNGARN.135BryozoenresteCyathophyllum pannonicum, P h ill. sp.Zaphrentis cf. intermedia, Kon.Asterocalamites sp.Wie sch

1 36\y FKITZ FRKCHArten ausmachen, bei Dobsina überaus spärlich vertreten sind, so sei die folgende Aufzählung der Kärntner Unterkarb

XVIBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.140) Ammonites 41, 379, 383, (144); A. Kammerkarensis, Stolley. 52, (156); A. subcarinatus, Y. B. Oppel. 52,

DAS MARINE KAKBON IN UNGARN.137Noetsch* auszeichnet. Die Brachiopoden bilden hier wie dort den unbedingt vorherrschenden Teil der Fa

13SD? FRITZ FRECHEnornphalus sp.BrifozoenresteCnnoidenstiéle (sehr zahlreich)Cladochonus Michelint, M. Edw. et H.Calamitidenreste.Von den s

DAS MARINE KARCON IN UNGARN.1393. Vergleich mit dem schlesischen Unterkarbon.Während das fast genau nördlich von Dobsina gelegene Kra

140ír FiíirZ FliEC’Hmonographisch bearbeiteten Gruppe 13 Sj rir i fer arien (die ungarischen Formen fett gedruckt):Spirifer integricosta (

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.141Zwar könnte es den Anschein haben, daß die Fauna des schlesischen Unterkarbon eine Reihe eigenartige

14-2Di FRITZ FRECHgroßen Monographie (V. Teil) aus dem belgischen Kohlenkalk abgebildet hat. Man darf somit wohl auch hier den Schluß

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.1434. Schwarze Lt/dite (Hornstein)3. Graue, sehr mächtige Schiefer mit Sandsteinzwischen-Karbon lagen2. Sch

144D- FRITZ FRECHAus den, besonders an Goniatiten reichen Unterkarbonschiefern beschreibt E. K ittl die folgenden näher bestimmbaren Re

2 b1«, b, c. Prolecanites cf. serpentinus, Sow. Oberes Unterkarbon (Noetsclier Sch.iPraca (Bosnien). K i t t l. hl. Prolecanites serpen

Dr: FE1TZ FRECHinteressante eigenartige, in die Nähe von Nomismoceros und Anthra- coceras gehörende Gattung nach ihrem verdienstvollen

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.XVII414,(467) — Cervus capreolus 244,(310); C. elaphus 244,(310); C. elaphus fossi- lis, Goldf. 421, 422,(474, 4

DAS MARINK KARBON IN UNGARN.147durch die Flachheit der Seiten stehen sich Prol. compressus und die bosnische Form nahe. Das Vorhande

148Di FRITZ FRECHausschließlich Arten vor, die mit europäischen vollkommen überein- stimmen. Ein nur auf die Faziesbeschaffenheit zurückz

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.149Productus giganteus, M art.« semiveticulatus, Flem m .« Humboldti, d ’Orb.« longispinus, Sow.Macrocheilus

150 D? FRITZ FRECHKarbonfossilen tierischen und pflanzlichen Ursprungs gehen von Nowaja-Semlja und der Bäreninsel unverändert nach Mitte

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.151Zinn «Kulm» gehören ferner:2. die Noetscher Schichten mit der Brachiopoden- fauna des Kohlenkalkes,3. d

D! FRITZ FRECHUrsprünglich hat Ferd. R oemer die Anwendung des bequemen einsilbigen Wortes befürwortet. Nachdem jetzt das Wort ledigli

DAS MARINE KARBON IN UNGARN.153alpinen Fundorten, welche die Noetscher Schichten d. h. kalkige Tonschiefer der Stufe des Pt'odu

INHA.LT.Seite-Einleitung 103.4) Paläontologische Einzelbeschreibungen und Altersbestimmung 104I. Kornyaréva in Südungarn 104Spirifer 105Ort

NEUE BEITRÄGE ZUR KENNTNIS T)ER GATTUNG FRECHIELLA.Von Dr. G yula P r inz.Eine glänzendere Bestätigung ihrer generischen Selbständigkeit

D? GYULA PRINZNeues läßt sich bloß über die Skulptur mitteilen, die bei der von Piszke stammenden F. curvata — abweichend z. B.

XVIIIBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.Dumortieri, Thioll. sp. 57, 58, (161, 162); D. D. nov. var. stricta 57, 58,(161, 16^2); D. evolutissima,

NEUE BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER GATTUNG FRECHIELLA.Alle 9 Exemplare stimmen mit einander gut überein, bloß in der Involubilität machen

158D? GYULA PRINZden Frechiella des Berliner Museums,* wo die rippenartigen Wülste (eigentliche Rippen, wie z. B. bei F. kammerkarens

NEUE BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER GATTUNG FRECHIELLA.4. F r e c h ie lla p ann o n ica, nov. sp.Fig. 3.Querschnitt von Frechiella pannonica

160D- GYULA PRINZAnmerkung. Das Exemplar I wurde in Piszke von M. v. H antken gesammelt. (Paläont. Mus. d. Universität, Budapest). II

KÜRZE MITTEILUNGEN.Dumortierien von Piszke. Die große ÜANTKENsche Juracephalo- podensammlung, welche Ungarns jenseits der Donau gelegenem

lüäKURZE MITTEILUNGEN.nur weist sie eine größere Nabelweite auf, was aber mit ihrer Größe im Zusammenhang steht.Unter der Bezeichung

ÄNDERUNG IM SEISMOLOGISCHEN BEOBACHTIJNGSDIENSTE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT.Die Erdbeben-Kommission der Ungarischen Geologisc

1905. J\r. 6.Bericht der Erdbebenwarte der Ung. Geol. Gesellschaft zu Budapest über die ErdbebeD im November und Dezember 1905.[Lage

Táblamagyarázat.I. tábla.Oldal1 a b. ábrák: Griffithides Dobsinensis, I llés _ ... 26Dobsinán talált alsókarbonbéli faj;

F R E C H : A tengeri eredetű k a rbon M agyarországon.Das marine Karbon in Ungarn.Földtani KözlönyXXXVI. köt. I. tábla.Rajzolta: dr. Loes

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ. XÍXleiodontus n. f. 66 — Heterostegina costata, d’Orb. 412, 113, 414, (465, 467) - — Hexacorallia 4, (106) —

Táblamagyarázat.II. tábla.Oldal1— 2. ábrák: Euphemus Orbignyi, Portlock .~. _ _ _ _ 20magasabb alsókarbon1 a. Dobsina, Öreghegy, kő

F R E C H : A tengeri eredetű karb o n M agyarországon.Das marine Karbon in Ungarn.Földtani KözlönyXXXYI. köt. II. tábla.6 a. I» b.Eajzol

Táblamagyarázat.III. tábla.Oldall a - b. ábrák: Murchisonia Kokeni, F rech Vi _ 23Alsókarbon.a. kőbél, Dobsina, Méheskert,b. lenyomat.Öss

F R E C H : A tengeri eredetű karbon M agyarországon.Das m arine Karbon in Ungarn.Földtani KözlönyXXXVI. köt. III. tábla./ a.Rajzolta: dr.

Táblamagyarázat.IV. tábla.Alsókarbonbeli spiriferák: 1 3 —57. Noetschi rétegek Dobsináról ; 2., 6. középső alsókarbon ; crinoideás mész, a P

FK EC H : A tengeri eredetű karbo n Magyarországon.Das marine Karbon in Uni/arn.Földtani KözlönyXXXVI. köt. IV. tábla.•i k .<> f.Ra

Táblamagyarázat.V. tábla. Magyarországi alsó karbon béli spiriferák és összehasonlító ábrák.Oldal1 a— c. ábrák : Spirifer striatus, M artin

VI. tábla.Oldal1. ábra: Retzia (Trigeria) radialis, P hill 2/i ... __ 15Kocsános teknő ; alsó karbon, Dobsina, Öreghegy. (Egyete

FR E C H : A tengeri eredetű karbon Magyarországon.Das marine Karbon in Ungarn.1 a. 1 r.1 b.Eajzolta: dr. Loeschmann Breslanban.

Földtani KözlönyXXXVI. köt. V. tábla.3.

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

XXBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.467); M. Hörnesi, Keuss. 275, 413, 414, (343, 400, 407); M. lata, Hensl. to, (144); M. sp. 413, (466) — Moll

FR E C H : A tengeri ered etű karbon M agyarországon. Földtani KözlönyDas marine Karhon in Ungarn. XXXVI. köt. VI. tábla.a h.Rajzolta:

Táblamagyarázat.VII. tábla.Oldal1. ábra: Edmondia cf. anodonta, Kon. Vi _ _ ~ 19Kőbél a dobsinai Öreghegyről.1 a. « Edmondia anodon

FR E C H : A tengeri ered etű k arb on M agyarországon. Földtani KözlönyDas marine Karbon in Ungarn. XXXVI. köt. VII. tábla.Rajzolta: d

Táblamagyarázat.VIII. tábla.Oldal1 a. ábra: Clisiophyllum cf. bipartitum, M. Coy ; Thoms et Nichols. 8Haránt csiszolat.1 b. « Michelin

Földtani KözlönyXXXVI. köt. VIII. tábla.F R E C H : A tengeri eredetű, karbon M agyarországonDas marine Karbon in Ungarn.Rajzolta: dr. Loe

2.3.4.5 a—Fig.«« c«IX. tábla.Oldalábra: Michelinia megastoma P h il l Vi — HSzénmészből, Castleban, Mayo grófság Írországban, Breslaui

FB E CH : A tengeri ered etű karb o n M agyarországon.Das m arine Karbon in Ungarn.Földtani KözlönyXXXVI. köt. IX. táblaRajzolta: dr. Lc

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.XXI(328); P. spinosa, d’Orb. 260, (328); P. tuberculata, d'Orb. 200 (328) — Polysto- mella Antonina, d'

XXIIBETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.Sabal major, Ung. 6p. 434 — Sanquinolites parvulus, Kon. 19, 31, (142, 134); S. sp. 19, 31, (122, 134) —

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.XXIII137, 139) — Triloculina gibba, d’Orb. 260, (327); T. gibba var. elongata, Karr. 260 (327) — Trochus patul

FÖLDTANI KÖZLÖNYXXXVI. KÖTET. 1906. JANUÁRIUS-MÁRCZIUS. 1-3. FÜZETA TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.Irta: dr. F r ec h F r ig y e

D: FRECH FRIGYESúrnak és B öckh J áno s miniszteri tanácsos úrnak, a budapesti magyar királyi Földtani Intézet igazgatójának.Azon barát

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.is határozgattam, mindenesetre nagyon becses dolog volt a magyar- országi maradványok pontos me

4D! FRECH FRIGYESaz ismeretes alsókarbonbeli fajjal, de sajnos pontosabban lehetetlen meghatározni.Ez a faj az osztály magasabb emeleté

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.alakultak, illetőleg oblitterálódtak; a legrégibb tabulat tikon, a heliotithi- dák- és monticulipor

6D! FRECH FRIGYESSyringopora.Syringopora ram ulosa, Goldfuss.VIII. tábla, 4a—b. ábra.Syringopora ramulosa, Goldfuss : Petrefacta Germaniae

TARTALOMJEGYZÉK.ÉRTEKEZÉSEK.LapDr. B öckh H ü C t Ó ... Emlékbeszéd dr. Schmidt Sándor felett (arczképpel) 105Dr. Böckh H ugó és Em

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.diilást (Utkinsk a Tsussovajan és Petsora vidéke) is említenek. Egy előttem levő felsőkarbonbeli

D': FRECH FRIGYESE mellett azonban a belső szerkezetet csak kevéssé méltányolták. Ezek szerint megkülönböztethetünk:1. A belső rés

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.II. Alsó karbonbeli noetschi rétegek Dobsinán.A dobsinai előfordulásnak alsó karbonbéli korát kö

10D? FRECH FRIGYESSemsey Andor és Papp Károly előzetes meghatározásai alapján a brachiopodák közül főkép a Productus punctatus, Martin

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.11csakis úgy határozhattam meg, hogy a breslaui gyűjtemény számos darabjával közvetlenül összeha

12W FRECH FRIGYES3. Spirifer integricosta, Phill.VII. tábla, 4. ábra.Spirifer integricosta, Phill. D avidson : British carboniferous bra

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.13az oszlásra, azért többnyire 3 kettősbordát látunk. A héj a búbon tetemesen megvastagszik, a

14DE FRECH FRIGYESSpiriferina.Spiriferiua octoplicata, So w eb b y.III. tábla, 6a—b ábrák.Spirifey'ina octoplicata, Sow. L. G. Koninc

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.15Eetzia; subgenus: Trigeria.R etzia (Trigeria) radialis, P h i l l .VI. tábla, 1. ábra.Hetzia ra

16D!- FRECH FRIGYESOrthothetes radialis, P h i l l .VI. tábla, 4a ábra.Orthis radialü, Semenow, Zeitschr. d. Deutsch. Geol. Ges. 1854.

IVTARTALOMJEGYZÉK.LapGorjanovic-Kramberger K .: Der paläolitische Mensch und seine Zeitgenossenaus dem Diluvium von Krapina in Kroatien

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.17kisebb zoologiai különbséget sem. A moszkvai példányok, a melyek kissé eltérnek, mint műt. orien

18%D! FRECH FRIGYESkiüthetjük, mint egy meglevő, de meglehetős távoli hasoülóság kifejezését. Koninok nagy táblás művében a lerajzolt

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.19körülbelül megfelel. A hegyes mellső szöglet és a meglehetősen kiterjedt egyenes felső pere

20D: FRECH FRIGYES(K onin c k , Calcaire carbonifére de la Belgique, Y., 16. tábla, 20—23- ábra), a melyeknek objectiv meghatározásában

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.21l)e a faj jelentősége Oroszország felé való nagy elterjedésében (4. ábra) gyökerezik. Sziléziai

22Df FRECH FRIGYESTermőhelye: Altwasser Waldenburg mellett, a melynek magasabb alsókarbon beli meszes palái faciesbeli kifejlődésükben

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.sohasem magasabbak 2 cm-nél és a héjnak belső, sima, gömbös és a külső erősen kiszélesedett

24Di FRECH FRIGYEScsupán a középső devonbeli egészen, elütő, alakra vonatkoztatom. A hasonlókép különböző három karbonbeli faj közül

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.25A darab erős összenyomódása miatt azonban pontos összehasonlítása reménytelennek mutatkozik.

26Di FRECH FRIGYESúgy az eredmény nevezetes volna. Ezzel összhangzatban a sziléziai noetschi rétegeket sajátságos tribolitafauna jellemzi

TARTALOMJEGYZÉK.V1c. I.1906januáriushó3-iinII.««« !U-én .111.márczius«7-én...IV.«április«4-én .V.«május 4-án .VI.«junius«6-án .,VII.<fdeczembo

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.27A Crinoidea-kocsánokigen tetemes átmérőjűek, és azon alakok typusából valók, a melyek actinoc

2 8Dí FRECH FRIGYES' Külsőleg ez a faj hengeres alakú ás itt-ott bimbókat is mutat.Termőhelye: Dobsina, Méheskert-utcza, a hol igen g

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.Az alsó karbon általános osztályozása.la. A Productus giganteus felső emeletét (Francziák Vi- séen

30D? FRECH FRIGYESHogy a két facies aequivalens, azt a goniatitesek-nek és a bra- chiopodáknak pl. Sziléziában ugyanazon rétegben val

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.31A Michelinia favosa különösen az alsókarbon alsó emeletét jellemzi, mindenesetre fölnyúlik az

32D- FRECH FRIGYESProductus scabriculus, Mart.Orthothetes crenistria, Phill. sp.« radialis, Phill.Crinoidea kocsánokBryozoa maradványokCyath

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.33Az összehasonlításnál tehát mindenekelőtt a magyar fauna csekélyebb voltával kell számolnunk.

34D! FRECH FRIGYESFigyelemreméltó mindenekelőtt a facies hasonlósága és az az összetétel, a mely Dobsinát és a Noetsch mellett levő Oberh

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.35Bryozoa maradványokCrinoidea nyéltagok (igen gyakoriak)Vladochonus M ichelini9 Edw. et Haime Cala

36D; FRECH FRIGYESpalák, grauwacke és az alárendelt mészpadok váltakozása ép oly jellemző mindkét vidékre, mint faunájuk kifejlődése;

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS.Abhandlungen.SeiteDr. Böckh, H. ... Gedenkrede über Dr. Alexander Schmidt (mit Bildniß) 213

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.37Spirifer subrotundatus (Hausdorf)« pinquis (Hausdorf, Altwasser) « ovális (Altwasser)Sp. subrotu

38I)í FRECH FRIGYESkozó Spirifer crispus, B uch synonimája van megjelölve. Tel:át nyilván D athe úrnál is az alsókarbonban elterjedt S

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.39mutat a magyarországihoz. Mindenesetre megtaláljuk itt is az általánosan elterjedt fajokat,

40Df FRECH FRIGYESrülmény is, hogy ebből a szintből tiszta orthoceras mész-faciest nem ismerünk.% 3. Ellenben a fekete palák, a mely

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON. 41Glyphioceras sp. (Gastrioceras Beyrichi, K on. KiTTL-nél) 1.« (Osmanoc-eras) undalatum, K ittl

4 ’2Dr: FRECH FRIGYESnem a mélyebb karbonnak emeletbeli megkülönböztetésére is nagyon jelentőségteljes. A Pi'olecaniles Henslowi, a

2 h\u, b, c. Prolecanites cf. serpentinus, Sow. Magasabb alsókarbon (Noetschi réteg),Praca, Bosznia. K it t l . lrí. Prolecanites serpen

44D? FRECH FRIGYESa fiatalabb, a Glyphioceras crenistria * hegyes szögletű oldalnyergével pedig a régibb fejlődési állapota ugyanannak

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.45Productus semireticulatus, Flem m ritka « punctatus, Sow. ritka« Humboldti, d ’Orb. gyakori« s

46Dr FRECH FRIGYESSpirifer striatus Athyris Royssii Michelinia favosaEz körülbelül a fele az Északperzsiából teleiig ismert összes megh

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS.VIIGugenhan, M.Die Vergletscherung der Erde von Pol zu PolSeite480Kadic, 0...A krapinai dil

A TENGKRI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.47meg tulajdonképeni fogalmának.1 Az alsókarbon faciesbeli kifejlődése továbbá azt tanúsítja, hog

48 Dr: FRECH FRIGYESszerint «alsó»- és «felső -k u lm »-ra akarta o sz ta n i.1 Stur és D athe össze h asonlítá sa tehát ezt m utatja:St

A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.49megszakítás az Arpatsai folyóig Erivan és Nachitsevan között az Örmény felföldön, Donjetz és

TARTALOMJEGYZÉK.OldalBevezetés — — — — — — — — — — — — — — — — — 1A) Palffiontologiai leírás és kormeghatározás — — — — —

ÚJ ADATOK A FRECHIELLA-NEM ISMERETÉHEZ.Irta : Dr. P rinz G yula.Nemi önállóságának fényesebb bizonyítékát alig nyerte még genus, mint a

52D' PRINZ GYULAlyosan egymás mellé sorakozó bordákból áll. Bordái igen hasonlítanak azokra, a melyeket a Frechilla kammerkarensis,

ÚJ ADATOK A FRECHIELLA-NEM ISMERETÉHEZ.hibátlan. A szélességi növekedési együtthatót egyáltalán nem lehetett kiszámítani. A kanyarulatok

54Dl PRINZ GYULA(tulajdonképeni bordák, mint pl. a kammerkarensis sp.-nél, itt nincsenek) a tarajra is átmennek.Méretek : I.II.III.IV. V.VI.V

ÚJ ADATOK A FRECHIELLA-NEM ISMERETÉHEZ.r,54. F rechiella pannonica, nov. sp.3. ábra. A Frechiella pannonica, P rinz sp. keresztmetszet

56Di PRINZ GYULAA FRECHIELLÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA.FrechiellaAkanyarulatokmagasságánaknövekedéseAkanyarulatokszélességéneknövekedéseKöl

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.(Alphabetisches Register.)[A mi a német szövegre vonatkozik ( )-be van foglalva.] [Das auf den deutschen Text Bezü

RÖVID k ö z l e m é n y e k .P iszkei d um ortieriák . H a n tk e n dunántúli nagy jura-cephalopoda gyűjteménye most már rövidesen egészen

58RÖVID KÖZLEMÉNYEK.D. Dumortieri, T hioll. sp. néven az irodalomban tulajdonképen két, egymástól eléggé eltérő alak szerepel. Az egyik

RÖVID KÖZLEMÉNYEK.59Dr. B öckh H ugó tanár úr: Adatok a Kódru-hegység geológiájához czimü 1903. évi jelentésének 146. oldalán közli

60KÖVID KÖZLEMÉNYEK.Már most ha t. bírálóm végigolvasta ezt a munkát, a melyben erosióról, accumulatióról, törmelékkúpokról, medenczék lec

TÁRSULATI ÜGYEK.61a legkiválóbbaknak, amelyek a L óczy -isk ólából kerültek ki. Az is igaz, hogy az anyagi támogatásban olyan része volt a

62 TÁRSULATI ÜGYEK.em lék e zh ete m ugya n m e g; de a ren des k erék vágásb an vé gb em en t m ozgalm ak sorából, m ik e t a titkár ú

TÁRSULATI ÜGYEK.6 3ezt a makroseismikus adatgyűjtést az erre a felettes minisztériuma által felhívott m. kir. központi meteorologiai

TÁRSULATI ÜGYEK.a földrengések observálását nálunk nemcsak mellékesen és egyes erre ajánlkozó tagtársaink önfeláldozó jóakaratából, han

TÁRSULATI ÜGYEK.C>5A kik társulatunk tagjai közül netán közelebb érdeklődnek mindezek iránt, azoknak a congressus említett körözvénye

TÁRSULATI ÜGYEK.társulatok alig mutathatnak fel. S hogy a Közlöny terjedelmét jobban nem növelhettük, az nem rajtunk és munkatársainko

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ.IXEdwards M. 6, 27, (108, 109, 130) — Emszt K. 63, 81, 101, 103, 182, 186, 196, 1!)7, 198, 404, (163, 164,

tén a művészet felé vonzotta, tehetséges festő volt, Barabás tanítványa. De nemsokára, 1857-ben, tanítói pályára lépett. Ez időtől ke

68TÁRSULATI ÜGYEK.6. Titkár felolvassa a múlt évben kiküldött pénztárvizsgáló-bizottság jelen- tését, a mit a közgyűlés tudomásai vesz és a pénztár

TÁRSULATI ÜGYEK.69II. A társulat vagyona 1905 végén:1. Alaptőke... ... ... ... 32280 kor. — fill.2. Dr. Szabó-emlékalap ___ ... ... ...

70TÁRSULATI ÜGYEK.Szabó J ózsef emlékére alapított ezüstérmet kiadhatja annak a munkának kitüntetésére, mely a lefolyt 6 évben magyar

TÁRSULATI ÜGYEK.71L ajos egyetemi tanár által a Balaton-bizottság részéről meghatározásra átadott fakövületeket.A dolgozat bevezetéséből előa

TÁRSULATI ÜGYEK.Balaton melletti vörös homokkő nem triaszkorú, hanem a perm-systemát képviseli. A felolvasó' úr eredményei igazolták

TÁRSULATI ÜGYEK.73szintén carbonmészkövekben egy manganvasércztelér húzódik át, a mely egy közelében levő glaukophanit- (metam. diabas)

74TÁRSULATI ÜOTEK.ajánlani fogja a közgyűlésnek, hogy a SzABó-éremmel K alecsinszky Sándoré a m. kir. Földtani Intézet fővegyészét tünt

TÁRSULATI ÜGYEK. 75A szerző kiváló érdemeit különösen emeli az, hogy az elmúlt évtizedekben a legtöbb modem petrographiai vizsgálatot

76TÁRSULATI ü g y e k .Az egyik K och A n t a l : Az erdélyrészi medencze harmadkori képződményei, II. rész, neogén-c söpört czímű monográfi