Bosch GI 256-161 User Manual Page 36

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 207
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 35
A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.
13
az oszlásra, azért többnyire 3 kettősbordát látunk. A j a búbon
tetemesen megvastagszik, a fogtámasztók ennek megfelelően kevésbbó
hosszúak.
A Dobsina mellett le Öreghegyről két diszítéses kől és t nor
lis kőbél van ettem, az egyik az utóbbiak közül lenyomattal, ezen
l 3 példány a wieni egyetem geologiai intézetében. (Egy a homlok
fe laposan összenyomott példány egész sajátszerű képet mutat.)
Ez a faj a magasabb alsókarbonban az egész Északi lten, Észak-
Amerikától és Chinától (Po-schan, Heischan-szhien, a hol különösen gya
kori, Schantungban) egész Aszturiáig el van terjedve. Angolorsgban,
Francziaországban, a Vogesekben és Alsó-rheinben (Eatingen, Cerneli-
münster), Fichtelhegységben, Bleiberg mellett Karinthiában, Sziléziában
(Hausdorf, Silberberg) és Oroszországban messze el terjedt. A magyar-
országi gyakori előfordulás tet megfelel az általános elterjedésnek.
6 . Spirifer duplicicosta, P h i l l .
IV. tábla, 1. ábra.
Spirifer duplicicosta, P hillips, Geology of Jorkshire II, pag. 218, 10 tábla, 1. ábra.
« « D avidson, Monogr. of tbe British CarboDiferous Brachiopoda
t. 3 (7 10).
« « Koninck, Annales du Mus. d’histoire naturelle de Belgique
XIV, 30, tab. 1 -7 . ábrák).
« « Scupin, Spiriferen Deutschlands 112. old., 10. tábla, 7. ábra.
Ezt a fajt a lekerekített vagy tompaszögben lecsapott zárosélek
jellemzik, valamint a sokosztatú és ezért rendkívül finom bordák. Ezért
a kocsánosteknő ábrázolt magvát, a melyen a bordák maradványait
alig ismerhetjük föl, úgy vélem, hogy hiányos megmaradása daczára is
Spirifer duplicicosta-n&k határozhatom meg. Megkülönztetése leg
közelebbi rokonától, a Sp. bisulcatas-tól (a l világosabb bordázott-
val) semmiesetre sem nehéz. A héj megvastagodása a zár tájékán
ugyanaz, mint a Sp. bisulcatus-ob.
A kizárólag al karbonbeli alaknak hasonló az elterjedése, mint
a Sp. bisulcatus-nak. Ismerjük Dobsina mellől az Öreghegyről, Angliából,
Belgiumból (Yisé szintjéből), az Alsó-Baj na vidékéről (Ratingen) és Szi-
ziál (Neudorf-Silberberg mell).1
Igen gyakori és nagyon tömeges volt azon anyagban, a melyet
B ic h t h o f e n F e r d in a n d br. hozott To-schanból és Héjschanból s a mely
anyagot én határoztam meg.
1 Egy ugyanazon sziziai lelethelyről való (közép alsókarbon), jas pél
ny, a melyet Scupin teljesen l jellemzett, az ábrán széles szárnyat mutat, és
azért TV. blám 2. ábráján még egyszer lerajzoltattam.
Page view 35
1 ... 35 36 37 ... 207

Comments to this Manuals

No comments