
60
KÖVID KÖZLEMÉNYEK.
Már most ha t. bírálóm végigolvasta ezt a munkát, a melyben erosióról,
accumulatióról, törmelékkúpokról, medenczék lecsapolásáról, áttört völgyek keletkezé
séről, glecserekről, terraszokról, elhagyott és kinyomozott régi árterekről, egykori
tengerek határairól van szó (lásd 9., 22., 24—38., 41—56., 61—81., 86—93., 96., 110.,
125. oldalakon), és mégis azt mondja, hogy csak az utolsó 15 oldalon vannak hydro-
graphiai adatok, sőt még nekem tulajdonítja annak beismerését, hogy nem hydro-
graphiát irtam, hanem 143 oldalon át másról beszéltem: akkor sajnálattal kell
constatálnom, hogy ez vagy tréfa vagy szándékos ferdítés. Komoly tudományos
lapban, bocsánatot kérek, nem szokás az olvasókkal így Iréfálni. Munkámat publi
kálása előtt kiváló tekintélyek olvasták, de czímét nem kifogásolták. Az elmondot
takkal, azt hiszem, sikerült kimutatnom, hogy t. bírálómnak e tárgyban külön véle
ménye van és hogy ezzel alighanem egyedül marad.
T. bírálóm egyszerű kijelentésekkel bírál és a saját állítását nem tartja
szükségesnek bizonyítani. így p l.: arra, hogy az abrasio sokat elpusztít, de nyom
nélkül semmit sem, egyszerűen csak ennyit mond: «Ez merészen határozott
állítás.» Az indokolással adós marad. De nem tartja szükségesnek indokolni ezen
kijelentéseket sem: «Bár a tömérdek szigethez sok szó fér.» — «Egye
dül a Tátrát fogadhatjuk el liaszkorú szigetnek.» Egy hosszabb
idézet után csak ennyit ír: «Helytelen következtetés.:* Továbbá azt mondja:
•Épen úgy nem áll az sem,» hogy az áttörések a hegység tengelyére vagy
a vízválasztóra mindig merőlegesek.
Bocsánatot kérek, de én az ilyen kijelentéseket bizonyító ellenérvekül el nem
fogadhatom. Egyszerű letagadással nem szokott az ember bizonyítani.
Nagy baj az, hogy t. bírálóm hydrographiával nem igen foglalkozott és így
nem méltathatja azon kérdéseket, a melyek tárgyalásával foglalkoztam. Ezekre
nézve csak azt mondja, hogy általánosan ismert dolgokat bőven magyarázok és
elunatkozik a szakember, míg a lényegeshez, a szerző véleményéhez ér. Tökélete
sen értem, hogy könyvemet olvasva, unatkozott, mert abban nem érdekelte más,
mint a geologiai adatok. A ki pl. nem ismeri a törmelékkúpokra vagy az áttört
völgyekre vonatkozó irodalmat, az nem tudja megítélni, hogy mi a régen ismert
dolog e téren és mi az új ? Mutatkozik-e a kutatás módjában és a tárgy felfogá
sában valami eredetiség vagy nem ? Tapasztalható-e a haladás valamely kérdés
megfejtésénél ?
Hogy minduntalan az irodalomra hivatkozom, hogy bőven kivonatolok, az
nem hiba, de erény; mert tudományos kérdéseket az irodalom ismerete nélkül nem
lehet tárgyalni. Bárki megítélheti, hogy dolgozatom, daczára a sok olvasásnak, tel
jesen önálló és eredeti. Ha nem ismerném az irodalmat, bizonyára ezt vetnék sze
memre, úgy most csak az a baj, hogy sokat olvastam.
T. bírálóm, a mint látom, nyelvész is, mert bántja a «hozovány» szó, de
hi&yje el» hogy ez sokkal jobb, mint az ajánlott «hordalék» ; mert a mány-mény,
vány-vény széltében használt főnévképzőkkel képzett szavak, mint pl. tud-o-mány,
feladvány stb. elég jó magyar szók és ezek méltó testvére a hoz-o-vány is.
A ki a Neumarkti, Kubini, Liptói, Turóczi és Zsolnai medenezéket mint
tulajdonneveket kis kezdőbetűkkel írja; a ki ilyen magyar mondatokat ír : «A terü
let konfigurácziója a júrában nem változott meg(?), a Krétában is csak a masszivok
fokozatos emelkedése következett be, utóbbival a Magyar-morva Határhegység és a
Beszkidek mentén óriási depresszió járva»: az ne igyekezzék másokat helyes szó
képzésre, mondatszerkesztésre és helyesírásra tanítani.
Ezek után nem csodálható, ha bizalmatlanul fogadom bírálata elején a kö
vetkező kijelentést: «A 159 lapos, 44 szép ábrával ellátott könyv egyike
Comments to this Manuals