
TÁRSULATI ÜGYEK.
77
rozatos munkáiban feldolgozott, annyival fontosabbak, minthogy a legelső ilynemű
leletek hazánkban. Kisebb munkákat írt továbbá Isztria varanusszerű lacer-
táiról és a britországi jura- és krétakori dinosaurusokról.
M arsh és Cope halála óta, Osbornon kívül, alig foglalkozott még valaki oly
behatóan a dinosaurusokkal, mint N opcsa báró, — ezzel munkássága eléggé
jellemezve van.
Gorjanovics-K ram berger K ároly a Hallein-vidéki felsőtriadikus
hal faunáról, kréta- és mioczénkori halakról, s ezenkívül a krapinai dilu
vialis emberi maradványokról írt sorozatos munkákat. Bár ez utóbbiakról
szóló csonttani leírásai már az embertan határán vannak, de az ősemberi leletek
fontossága kitűnik abból, hogy nemcsak az anthropologusok, hanem a palffiontolo-
gusok is világszerte érdeklődnek iránta.
Koch A ntal ebben a cyklusban a fossilis halakról 5 munkát irt, kiemelkedik
ezek közül a Beocsini czementmárga kövült halairól szóló dolgozata.
Az erdélyrészi medencze harmadkori képződményeit tárgyaló mo
nográfiája — bár szorosan palsontologiai leirás nincs is benne — a több ezer
kövület fölsorolásával és a faunacsoportok jellemzésével a palseontologiának is be
cses adatokat szolgáltat. Ugyancsak nevezett szerző :A magyarkoronaországai
kövült gerinczes állatmaradványainak rendszeres átnézete czímű mun
kája az első hazánkban, a mely az egyes korok gerinczes faunáját összefoglalja és
átnézetesen jellemzi.
Alapos palaeontologiai tanulmány L őrenthey Im re : D ie Pannonische
Fauna von Budapest czímű munkája, a melyben a szerző a helytelen pontusi
elnevezés helyett a pannoniai emelet használatát javasolja, a mi azóta általános is
lett a külföldi irodalomban.
Munkájában 120 kagyló- és csigafajt leírván, az egyes lelethelyek faunáját
pregnánsan jellemzi. L őrenthey ezenkívül két új eoczén teknősfajt írt le és
a fosszilis rákok tanulmányozását is folytatta, sikereinek örvendetes bizonysága
az is, hogy a külföldiek is fölkérik őt a kövült rákok determinálására.
Pálfy M ór Alvincz felsőkrétakori rétegei czimű művében mintegy
90 faj kagylót és csigát ír le és szintek szerint csoportosít olyan vidékről, a hol
azelőtt még a rétegek kora is bizonytalan volt. A krétairodalom egyik kútfője ma
rad mindenkor ez a munka.
Végül P rinz GYULÁnak, a Frechiella és Kochites új alnemekről írt
munkáin kívül, fontos a Csernyei idősebb jurakorú cephalopodákról
fzóIó monográfiája, a melyben 130, köztük 40 új faj ammonitát ír le és a melyben
a phyllocerasok származásáról, továbbá a liasz és dogger határáról írott fejezetek
a szerző éles Ítéletéről tanúskodnak.
Elnök a szakelőadóknak köszönetét mondva, a személyéről szóló ajánlást,
mint a bizottság tagja, törli a kitüntetésre ajánlottak jegyzékéből.
Továbbá a bizottság a kiemelt szerzők közül törli Vinassa de R egny PÁLt,
F rech FRiGYEst és J aekel Orrot, minthogy munkájuk eddigelé csak különlenyomat,
a mely könyvkereskedői utón nem kapható, azaz tulajdonkép még nem jelent meg.
Törli továbbá a jegyzékből B oettger O.-t, mert munkájához rajzok nincsenek mel
lékelve.
Elnök ezután fölhívja a bizottságot, hogy a felsorolt és kitüntetésre ajánlott
szerzők közül válasszon.
A bizottság beható eszmecsere és alapos megfontolás után a kitüntetésre
ajánlottak közül K alecsinszky Sándor és báró dr. N opcsa F erencz szerzőket jelöli
ki. Az előbbit azért, mert a jelenségeknek egészen új fajtáját ismerte
Comments to this Manuals