
26
Di FRECH FRIGYES
úgy az eredmény nevezetes volna. Ezzel összhangzatban a sziléziai
noetschi rétegeket sajátságos tribolitafauna jellemzi, a mely több
hasonlóságot mutat Angliának, mint a geografiailag közelebbi Német
országnak posidoniás-paláihoz.1
Termőhelye: Az igen érdekes darabot Gesell Sándor m. kir.
bányafőgeologus úr találta 1901-ben Dobsina mellett, a Mihály-táma
környéken.
A lényegesen nagyobb Griffithides mucronatus, Roemer sp.,2 a mely
Laurahütte sudeti Sattelflötz szintjéből és a felsősziléziai Rosdzinról
származik — miként már említém — a Griffithides minorhoz közel
áll, különbözik azonban a glabella és rhachis szemcsézettségével és az
előbbinek eltérő alakjával. (I. tábla, 4
a— b ábra).
Arra a körülményre, hogy a griffithides mint önálló génusz és
nem mint a phillipsia alneme tekintessék, Scupin H.a találóan rámutatott.
Ugyanazon nemhez, mint a (b'iffithides minor, azonban egészen
eltérő csoporthoz tartozik a «Magyarországon talált első trilobita», a:
Griffithides D obsinensis, Illés.4
I. tábla, 1 a— b ábra.
Ennek az új fajnak tengelye jóval szélesebb, mint a Griffithides
minoré és az oldalkarélyok igen éles megtörést mutatnak, míg a Gr.
minoron ezek teljesen laposak. A Gr. Dobsinensisnek a Gr. seminifer,
Phill. fajjal való összehasonlítása szintén egészen elütő csoporthoz való
tartozásra utal.
A Griffithides Dobsinensis olyan helyről való, a honnét nekem
anyagom nincs, s kőzete inkább a kornyarévai crinoideás mészkőre
emlékeztet. Az egyetlen darabot Illés Vilmos bányamérnök úr Dobsinán,
a Birkelnbergre vezető út mellett találta egy /imával együtt a crinoi
deás fekete mészkőben.
A Dobsina mellett talált sokféle korái- és crmoicfea-maradvány
sem megmaradása, sem jelentősége tekintetében nem vetekszik a bra-
rhiopodákksl és molluskákk&i.
1 Ha az alsó karbonnak öt, teljesen elütő faciesét, ú. m. 1. a növény-grau-
wackét, 2. posidoniás-palákat, 3. a noetschi rétegeket (az utóbbit a szénmószfauná-
val), 4. a kováspalákat, és 5. a kulmimeszet «culm»-nak jelöljük, úgy mondjunk le
minden lehetőségről, hogy a faciesbelileg különböző nemű lerakodásokat megvilá
gíthassuk és megérthessük.
2 A névadás tekintetében v. ö. Scupin H., Zeitschrift d. Deutsch. Geol. Ges.
1900. 16. old.
:i Scupin id. m . 20. oldal.
4 Földtani Közlöny, Budapest, 1902, 32. kötet, 351—354. oldal.
Comments to this Manuals