Bosch GI 256-161 User Manual Page 94

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 207
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 93
RSULATI ÜGYEK.
71
L ajos egyetemi tanár által a Balaton-bizottság részéről meghatározásra átadott
fakövületeket.
A dolgozat bevezetéséből előadó ismerteti ama álláspontot, hogy a fossilis
növényi részek meghatározásában leg a recens flóra viszonyaira kell tekin
tettel lennünk. Stratigraphiai s más megállapítások szempontjából a geologia
czéljaira is csak az olyan fossilis növény vagy növényrészlet nyújthat értékes
adatokat, a mely a recens növényekre megállatott módszerek szerint van
meghatározva. Az ily módon tüzetesen megharozott olyan fossilis növénv
vagy ennek egy részlete, a mely biztosan valamely recens genushoz sorozható,
az illető genus neve alatt volna leírandó; ha pedig csak hasonlóság mutatható
ki a kettő között, de az összetartozás nem biztos, úgy az ille genus neve
alatt ugyan, de aites» raggal és ha a kövület pontosan leírhas jellemezhető
ugyan, de egyik recens genushoz sem csatolható, úgy mint új genus írandó
le (pl. wcilchia). Ha ellenben a megharozandó fossilis vényi rész oly rossz
állapotban van vagy egyáltalán oly kevés támpontot njt a meghatározáshoz,
hogy azt lreismerhetetlenül leírni nem lehet, úgy az nem tarthat igényt a
tudományos elnevezésre. Az ilyeneket előadó leírás és rajz kiséretében ugyan,
de egyelőre számozással jelezte dolgozatában.
A balatoni fossil-k közül sikerült előadónak megbatáiozni a Magao-
bites silvatica új fajt, a mely a Rátót—Öskű vidéki, a Kádárta, Márkó, Dudar
és Herend környékén, valamint Szápár és Csetény között s Felsőgalla és Vér-
tessomlyó között, fiatal harmadkori kavicsban gyűjtött, 12 drb kövületben van
pviselve s így a Balaton nevezett részein elterülő kavicsréteg eredetének
helyén mindenesetre kiterjedt erdőségeket alkotott.
Ezenkívül behaan jellemezhető volt a Celtites Kleinii, a mely a Sümeg
vidéki kavicsrétegből ered. A szövegben és rajzban a lehetőségig ismertetett,
Városlőd környékéről származó 2. számú és a péti szőlők kavicsrétegéből eredő
3. számú vület finomabb strukja nem volt megállapítható. Az utóbbi
kövületben gombafonalak s baktériumok is előfordulnak.
Ismertette továb előa, hogy a Balatonkövesd vidékéről származó
kövület valamely araucarites gyökere és ugyancsak araucaritesie ismert az
Almádiból származó kövületben is. A balatonkövesdi példány az Araucarites
SchrolliantiS'ty^ushoz áll a legközelebb és ugyanide tartozó araucarites-tör
zseket gyűjtött B öckh J ános m. kir. földtani intézeti igazgató is a Pécs mel
letti Kővágósllős vidékéről. Az almádii permi homokkőből gyűjtött kö
vület az Araucarites Rhodeanushoz sorozható, valamint ahhoz az araucarites-
hez, a mely ullmannia-lombozattal kapcsolatosan Ilmenau vidékéről van ismer
tetve. Eme araucaritesek legtömegesebben a permből ismeretesek, az irodalom
szerint azonban szórványosan a fiatalabb rétegekben is előfordulnak. — Az
A. Rhodeanus-fajt G öppert a productiv carbonból említi.
L óczy L ajos nagy örömmel hallgatta dr. T üzson János úr előadását;
különösen az szolgált a hallottakból nagy megnyugtatására, hogy a Balaton
melléki ú. n. grödeni homokkő legmélyebb és legmagasabb részeiből származó
növénytörzsek «mi/caWtes-maradványoknak bizonyultak. Felszólaló ugyanis
rétegzeti és telepedési tapasztalatok alapján arra a nézetre jutott, hogy a
Page view 93
1 ... 93 94 95 ... 207

Comments to this Manuals

No comments