FÖLDTANI KÖZLÖNY
XXXVI. KÖTET. 1906. JANUÁRIUS-MÁRCZIUS. 1-3. FÜZET
A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.
Irta: dr. F r ec h F r ig y e s breslaui egyetemi tanár.
Kilencz táblával.
B eve zeté s.
Magyarország, a Kárpátok és a Balkán-félsziget karbonjának kifej
lődéséről általában kevés adatunk van, s ezek is csak szórványosak. Az
1899. évig terjedő hiteles adatokat «Steinkohlenformation» czimű
munkámban állítottam össze, azonban a Balkán vidékéről akkoráig csak
Bulgáriából idézhettem az alsó karbonbeli növényeket Tóul a munkája
alapján, valamint a felsőkarbonbéli fajokat Krassó-Szörény megyéből
H alaváts G y u la nyomán.
Azóta a tengeri karbonnak három lelethelye lett ismeretes, úgy
mint Dobsinán,1 Krassó-Szörény megyében és Dalmácia déli csücskén.2
Ez utóbbiak a Karniai-Alpesek előfordulására utalnak, a mit már régeb
ben ismerünk, valamint Mysiáéra (Balia Maada, legfelső karbon). A Spi-
rifer mosquensis előfordulása Krakkónál kétséges adatnak bizonyult/5
Bebizonyosodott ellenben a Kárpátok északi lejtőjén, Keleti-Galiczia
felé a felsősziléziai typusú productiv kőszénrétegek görköveinek és na
gyobb tuskóinak elterjedése, valamint Boszniában a magasabb alsókarbon.
Ha ezen leletek gyakorlati jelentőségét fontolóra vesszük, ha meg
gondoljuk továbbá, hogy Oroszország belsejének és az Uralnak tengeri
kifejlődése éles ellentétben áll a Nyugateurópáéhoz, úgy az összes dél
keleteurópai előfordulások összefüggő tárgyalása hálás föladatnak mu
tatkozik.
Az értékes anyagnak földolgozásra való átengedéseért őszinte
köszönetét mondok S c h a fa r zik F e r e n c z , K och A n t a l , L óczi L óczy L ajos
budapesti egyetemi tanár uraknak, továbbá U h l ig V ik to r wieni tanár
1 H auer F erencz lovag már régebben leírta, azonban pontosabban nem
határozta meg.
2 Ezt a szép faunát, a mit B ukowski G. dr. fedezett föl, a breslaui egyetem
geologiai intézetében jelenleg Renz dr. határozgalja.
3 S t ein kohl en fór mation, 549. oldal.
Földtani Közlöny. XXXVI. köt. Í900.
1
Comments to this Manuals