
A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.
diilást (Utkinsk a Tsussovajan és Petsora vidéke) is említenek. Egy előt
tem levő felsőkarbonbeli darab Ujatskováról biztosan más fajhoz tartozik.
Ellenben a sziléziai négy szénmész előfordulás: Altwasser, Roth-
waltersdorf, Hausdorf és Neudorf, Silberberg mellett kétségtelenül az
egész Európában elterjedt fajt tartalmazzák. Már Kunth A. leírta onnét
a fajt, és abban az időben az első helyes keresztmetszet képet közölte.1
Michelinia, Konincic 1842.
(V. ö. Roemer Lethaea palaeozoica 1. rész, 430. oldalát).
Ennek a nemnek a favosites-szel való közeli rokonságát, az
endotheka hólyagos voltát, ellentétben az utóbbi nemnek szabályszerű
fenéklemezeivel, valamennyi szerző egyértelmüleg hangoztatta.
Epúgy már Roemer Nándor ismételten (id. m. 430., 432. old.) rá
mutatott arra, hogy a devon és szilurbeli michelitnú-nak jelzett fajok
inkább a favositesekhez sorolandók.
Valóban a Favosites Gothlauclicns és a Goldfussi között, — a
mely kissé szabálytalanabb, és fenéklemezei itt-ott hólyagos szerke
zetűek — a különbség oly csekély mérvű, hogy a régebbi fajok a
favositeshez sorozhatok.
Akkor is természetes törzsfejlődést nyerünk, ha a micheliniát köz
vetlenül a plearodictf/iimtól származtatjuk le.
A pleurodictyum a felületen gyorsan kiterjedő alakokat ölel föl,
alacsony egyedekkel, a melyekben csekély hosszaságuk miatt a fenék
lemezek hiányoznak vagy csak csekély számban fordulnak elő. A favo
sites ellenben hosszúra nyúlt, magas, végig táblázott csöveket foglal
magában, a melyek nagy összeálló mésztuskókat alkotnak.
A micheliídát a karbon alsó határán a pleurodictijurn váltja föl,
a mi alatt a körrajzukban megegyezően alkotott kelyliek alulról durvább
vagy finomabb hólyagos szövettel megszilárdulnak. A michelinia az.alsó
karbonban mindenük elterjedt, úgy a tiszta korálos lueszekben, mint a
brachiopodás és crinoideás facziesben, és átnyúlik még a diászba,
illetőleg az indiai productus-mészbe is. De az itt előforduló Miche
linia indica külső megjelenésében, az alsó karbon lapos, tálszerü alak
jaitól nagyságával és tömegességével különbözik.
A fajok megkülönböztetése2 szempontjából eddigelé tulajdonkép a
növekedés alakja és a kelyhek nagysága jött tekintetbe.
1 Zeitschrift d. Deutsch. Geol. Gesellschaft 1869, 2. tábla, 7. ábra, 189— 19w2.
oldal.
2 Teljes összeállítását 1. Roemer Nándor: Lethaea palaeozoica 1. részének,
436. oldalán.
Comments to this Manuals