
A TENGERI EREDETŰ KARBON MAGYARORSZÁGON.
35
Bryozoa maradványok
Crinoidea nyéltagok (igen gyakoriak)
Vladochonus M ichelini9 Edw. et Haime
Calamiíida maradványok.
A fajilag biztosan meghatározott 7 faj közül az 5 vastagon
nyomtatott faj egyenesen jellemző az alsó karbonra; a Productus sémi-
reticidalus és scabriculus fönt is, lent is előfordul. A Pt'oduclus puncta-
tust — miként már 1895-ben pontos vizsgálatokkal megállapíthattam —
a felső karbonban egy eltérő: orientalis változat* pótolja.
Régebben nyilvánított nézetemnek a megerősítése, e szerint nem
is volna szükséges; azok részére azonban, a kik szükségesnek tartják
ezt, a dobsinai kövületek szolgáltatják a bizonyítékot: Dobsina, Szi-
léziának és Steierországnak faciesbelileg megegyező alsó karbonjától egy
aránt távol van és a 7 meghatározható steier faj közül Dobsinán mégis
5-öt mutattam ki. Ellenben a moszkvai felsőkarbon és a karinthiai felső
karbonbéli Auernigg-rétegek kifejlődése úgy térben,, mint faciesbelileg
épúgy különböznek egymástól, mint Magyarország és a Steiertartomány
alsókarbonbeli paláinak kifejlődésétől. Vagy más szavakkal: a moszkvai
és a karinthiai alsókarbontenger között, a távoli vidék a felsőkarbon
idejében szárazzá lett és a karinthiai tenger keletkezését DK-ről szár
mazó transgressiónak köszöni, míg a felső-sziléziai kőszénformátió alsó
határán a kissé idősebb tengeri betelepedések Nyugatra és Északnyu
gatra utalnak. Az alsó- és felsőkarbonról készített térképemnek szerke
zetét tehát (Lethaea paloaeoz. IV. és V. térkép) a magyarországi "és
boszniai alsókarbonnak, továbbá a déldalmácziai tengeri felsókarbonnak
új előfordulásai egészen megerősítik.
/>. Összehasonlítás a sziléziai alsó karbonnal.
Míg a Dobsinától csaknem egyenesen északra levő Krakkó alsó
karbonját meszeskifejlődés jellemzi, addig az Északi Szudeták távol
eső alsókarbonja úgy faciesbelileg, mint stratigraphiailag feltűnően
megegyezik Dobsina és Kornyaréva alsókarbonjával. Az agyag
* Lethii a paheoz., 47 a tábla 3a —b ábra. Nem a Prod. scabriculus, a miként
ezt előbb állítottam (Karnische Alpen 37(>. old.), hanem a Pi'oductus punctatus a
kizárólagosan alsó karbonbelí faj. A számarány — o alsókarbon, 2 közömbös
faj — ezáltal nem változik. Az alsókarbonkorú Spiriferina octoplicaiat a felső
szakaszban a Sp. cristata (lásd a 14. old.) követi. A Cladochonus genusz a devonra
és az alsókarbonra szorítkozik. így tehát nehezen érthető, hogy V a c e k M. úr ez
egyszerű őslénytani tényekkel szemben mikép számíthatta a veitschi palákat a
felsökarbonhoz.
Comments to this Manuals