Bosch GI 256-161 User Manual download pdf (Page 29)

D! FRECH FRIGYES

Syringopora.

Syringopora ram ulosa, Goldfuss.

VIII. tábla, 4a—b. ábra.

Syringopora ramulosa, Goldfuss : Petrefacta Germaniae I. Tab. 25, fig. 7a—c*;

M. E dwards et H aime : Monographie des

Polypiers fossiles des terrains paléozoiques

Ann. du Mus. d’Hist. Nat. V. pag. 289.

Goldfuss ábrája ezen fajnak úgy az alakját, mint belső szerkeze

tét jól mutatja. Külalakjában —3 mm sarjakat mutat, a melyeket

kissé szélesebb közök választanak el egymástól. A stolona-bimbók csak

nem derékszög alatt indulnak ki. Lécztüskéi kevéssé világosak, thékája

erős. A tölcsérszerü fenéklemezek rendkívül mélyen vannak egymásba

rakodva, a miként ezt ábránk is jól mutatja.

A szénmész más fajai, így a Syringopora reliculatci, G o l d f u sb

(id. h., tab. 25, fig. 8), kevésbbé mélyen benyúló fenéklemezeikkel külön

böznek. Belső szerkezetében teljesen megegyezik vele a Syringopora

eifeliensis, S c h l ü t ., csak a kocsány átmérője nagyobb mintegy három

szorosan és a lécz tüskék vannak erősebben kifejlődve. Bár S c h l ü t e r

ábrázolása1 megismerhető, mégsem tiikrözteti vissza a faj minden saját

ságát. A lécztüskék száma nagyobb és a fenéklemezek lenyulása még

mélyebb, mint az idézett munka 15. táblájának 4. ábráján láthatjuk.

Különösen takarosan látszik IX. táblám 5. ábráján egy stolona

bimbó keletkezése, míg a Syringopora ramulosa hosszmetszetben azt

mutatja, hogy a stolonák nem csak szaporodásra szolgálnak* hanem a

pázsit szerűen rendezett sarjak egyesítését is közvetítik összenövésük

által (VIII. tábla, 4b ábra).

A Syringopora ramulosa és a Syringopora eifeliensis szerkezeté

nek teljes megegyezése az utóbbi fajt az előbbi, régebben ismert faj vál

tozatának tünteti föl. V. ö. a IX. tábla, 5—5b ábráit.

A Syringopora ramulosa a szénmészben rendkívül elterjedt, és

pedig épúgy a felső (Vise) mint az alsó (Tourna}^) emeletben.2

Edwards és H aime a GoLDFUSS-féle lelethelyen kívül (Ölne Lim-

burgban) már mindkét belgiumi előfordulást, továbbá a Düsseldorf mel

lett levő Ratingent is ismerik és számos angol, ír és két orosz előfor-

1 Anthozcen des rheinischen Mitteldevons. Abhandl. d. Geol. Landesanstalt,

Berlin 1889, 15. tábla, 167. oldal.

2 Hogy egy harmadik, legmélyebb karbonemeletnek, az «Etroe ungt-emelet»-nek

beiktatása minden palaeontologiai alap híján van, azaz, hogy ennek semmiféle

palíBontologiai önállósága nincs, azt majd más helyütt fogom kifejteni.

1 2 ... 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... 206 207

No comments

Bosch GI 256-161 User Manual Page 29